A média képviselőivel folytatott háttérbeszélgetésen ismertette a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség 2017-es terveit, elképzeléseit dr. Simicskó István, az elmúlt év december 20-án.

– Szeretnénk felfelé ívelő pályára tenni a Magyar Honvédséget a fejlesztéseken, a forrásbővülésen keresztül. Ez a törekvés a NATO-n belül hozott döntésekkel is összhangban van – szögezte le a tárcavezető. A Magyar Honvédség a rendszerváltás után komoly változásokon, a társadalomhoz, a gazdasághoz hasonlóan rengeteg próbatételen ment keresztül. 

– Az elképzelések általában mindig arra az eredményre vezettek, hogy állományában és képességeiben is csökkent a honvédség; átütő haderő-fejlesztési koncepció, talán a Gripenek beszerzését leszámítva, nem is történt – mondta a miniszter. A tárca most szeretné erősíteni a honvédség képességeit, hatékonyabbá tenni működőképességét. – Új kihívásokkal kell szembenéznünk a terrorcselekmények, a migrációs válsághelyzet révén. Válaszokat kell adnunk arra, hogyan képzeljük el Magyarország biztonságának garanciáit a mai változó nemzetközi környezetben – hallhattuk. 

A kormány már ennek jegyében fogadott el egy komoly terrorellenes intézkedési csomagot: az alaptörvénybe bekerült a terrorveszély-helyzet fogalmi köre, amelynek elrendelésével a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segíthetik a rendőrség munkáját. 


– Katonáink missziós feladataik végrehajtása során külföldön, így Irakban, Afganisztánban is hasonló, terrorellenes műveletekben vesznek részt, ezért fontos, hogy itthon is garantálhassák a magyar emberek biztonságát a szükségesség és arányosság követelményeinek betartásával – fogalmazott dr. Simicskó István. 

Az MH Katonai Rendészeti Központ létrehozása szintén a belbiztonság erősítését szolgálja, emellett az alakulat külföldre is kiajánlható, a nemzetközi missziókban is szükséges katonai rendőri, úgynevezett Military Police képességgel rendelkezik. 

Összesen mintegy 13 ezer katona teljesített szolgálatot az ország déli határai mentén az elmúlt több mint egy évben. A határvédelmi feladatok ellátása komoly megterhelést jelent a személyi állomány és a honvédelmi költségvetés számára, azonban a haderő készen áll arra, hogy szükség esetén rövid időn belül növelje az érintett határszakaszon feladatot ellátó katonák létszámát, és részt vegyen Magyarország határainak biztosításában. A kormány és a tárca felső vezetése messzemenően elkötelezett, és mindent megtesz katonáink feladatellátásának támogatása érdekében. 

Mindeközben a megközelítőleg ezerfős nemzetközi szerepvállalásunk sem csökkent. A világ számos pontján, három földrészen, mintegy 15 országban veszünk részt különböző missziós feladatokban. A Balkán térségében még minimális létszámnövekedés is várható: áprilistól átvesszük a Harcászati Tartalék Zászlóalj (TACRES BN) teljes biztosítását Portugáliától, a NATO KFOR műveleti feladataiban. Zászlóalj-szintű alegységet már hosszú ideje nem telepítettünk határainkon kívülre: korábban ugyancsak a Balkánon és Irakban volt erre példa. 

– Az elmúlt időszakban sajnálatos módon egyre növekedett az instabil államok száma, ami fokozott biztonsági kockázatot jelent a magyar emberek és az európai közösség számára is, ezért nyitottak vagyunk a további erőfeszítésekre – szögezte le a miniszter. Példaként említette a visegrádi négyek megerősödött együttműködését, illetve a már ilyen keretek között végzett balti légtérvédelmi feladatokat. 

A katonák megbecsülése 

Szerteágazó feladataik teljesítése során a magyar katonák számtalanszor bizonyították már rátermettségüket és felkészültségüket határainkon innen és túl, így kiemelten fontos, hogy a társadalom is megbecsülje őket. – Ez az egyetlen hivatás, amelynek művelői esküjükhöz híven készek arra, hogy akár az életüket is feláldozzák a haza védelmében – emlékeztetett a miniszter.



A tárca által indított bérfejlesztés 2019 januárjáig évenkénti 5-5 százalékos növeléssel folytatódik. Az első ötszázalékos emelés 2016. január elsején történt, a következő 2017 elején esedékes. Minderre a magyar gazdaság erősödése biztosított lehetőséget, hiszen modern korunk munkaerő-piaci versenyében a haderőnek is helyt kell állnia. Szintén a katonák megbecsülésének jele a béremelésen felüli munkaerő-piaci pótlék bevezetése; e bérjellegű kiegészítésben az illetményfejlesztésen túl, iskolai végzettségükhöz igazodó mértékben részesülnek a legénységi állomány tagjai. Ezzel az illetménykiegészítéssel az érettségivel rendelkező legénységi állományú katonák bruttó alapilletménye havi 220 ezer forintra, az érettségivel nem rendelkezőké – rendfokozattól függően – 180-220 ezer forintra emelkedett. Emellett az elmúlt tíz év legnagyobb béren kívüli juttatására is sor került, a fejenként 42 ezer forintnyi Erzsébet-utalvány biztosításával. Az új, korszerűbb és jobb minőségű egyenruha bevezetésének megkezdése is kedvező visszhangokra talált az állományon belül.

Dr. Simicskó István elmondta: noha a Honvéd Egészségpénztár károsultjainak ügyében a Honvédelmi Minisztériumot semmilyen felelősség nem terheli, a katonák iránt érzett felelősség okán a tárca költségvetéséből kártalanítják a volt egészségpénztári tag honvédségi dolgozókat, elveszett megtakarításaik pótlása érdekében. Ennek pontos pénzügyi-technikai részletein még dolgoznak a szakemberek, de a jogalapot már megteremtették hozzá. Szintén komoly lépés az árvák kiegészítő támogatásának bevezetése, vagy a honvédelmi ösztöndíj program újraindítása. 

– A megtartó képességünk javul, lassan kezd „beérni” az a katonaközpontú szemléletmód, amit az elmúlt egy évben tanúsítottunk – összegezte a miniszter. 

A honvédelem nemzeti ügy 

A 2017-es terveket illetően dr. Simicskó István bejelentette: januártól Zrínyi 2026 néven tízéves honvédelmi és haderő-fejlesztési programot indít a tárca, amely – visszatekintve az elmúlt negyedszázadra – a Magyar Honvédség modernizálása érdekében megvalósuló legnagyobb ilyen jellegű vállalkozás. Mindez több elemből áll, ezek egyike – a program honvédelmi elemeként – a területvédelmi elven szervezett önkéntes tartalékos rendszer új alapokra helyezése. 

– Az ország védelmi képessége három fő pilléren nyugszik: a Magyar Honvédség képességein, szövetségesi rendszerünkön, valamint az állampolgárok elkötelezettségén. A honvédelmi törvény úgy fogalmaz, hogy a haza védelme nemzeti ügy, mindannyiunk közös ügye: a katonáké és a civileké egyaránt. Célunk megszólítani a civileket: legyen ott minden honfitársunk gondolkodásában, hogy a haza védelme fontos dolog, s abban mindnyájunknak van feladata és felelőssége is – fogalmazott a miniszter. 

Ennek szellemében felmerült, hogy területvédelmi elv alapján építik fel és működtetik majd a tartalékos rendszert. 

– A haderő nem működhet tartalékok nélkül. A jelenleg mintegy 5500 főből álló tartalékos rendszer fenntarthatósága és bővíthetősége már középtávon is gondot okozhat. Ezért nyitni kell a fiatalok, illetve olyan társadalmi csoportok irányába, akik magukénak érzik a haza védelmének ügyét, elkötelezettek és szeretnének részt vállalni ebben a feladatban. Széles társadalmi bázisra tervezzük felépíteni a megújuló tartalékos rendszert – mondta a miniszter. 

A program alapvető eleme a Honvédelmi Sportszövetség létrehozása, amely köztestületként tevékenykedik januártól. A sportszövetség elsődleges feladata a honvédelmi nevelés, valamint a honvédséghez és a honvédelemhez köthető sportágak felkarolása lesz, egyben közvetítő csatornaként, kapuként működhet a honvédség és a társadalom között. A fenti elképzelések megvalósítását egy átfogó toborzókampány is támogatja majd.



– Nem értelmetlen militáns képzésről beszélünk. Szó sincs arról, hogy masíroztatni akarnánk a fiatalokat. A honvédség iránti elkötelezettséget szeretnénk erősíteni, és lehetőséget biztosítani mindenkinek, aki részt akar venni a haza védelmében, hiszen a honvédség így tudja még hatékonyabban ellátni alaprendeltetését – fejtette ki dr. Simicskó István. 

Racionális fejlesztések 

A fenti célkitűzések természetesen nem választhatók el a haderőfejlesztéstől és a modernizációs folyamatok beindításától sem. A kormány döntése értelmében évente a GDP 0,1 százalékával nő a védelmi költségvetés, ami kellő alapot teremt és biztonságot ad az ésszerű fejlesztések tervezéséhez, végrehajtásához. A programot tíz évre tervezik, ennek megfelelően természetesen átgondolt folyamatokra és jól ütemezett kivitelezésére van szükség, hiszen nem egyszeri többletforrásról és annak felhasználásáról van szó, hanem a fokozatosság elvén működő folyamatról. Éppen ezért kiemelten fontosak az átlátható, racionális beszerzések, legyen szó akár új, akár használt haditechnikai és egyéb eszközökről. 

Dr. Simicskó István a légi szállítási képesség erősítését emelte ki legsürgetőbb feladatként, hiszen a negyvenéves An–26-osok üzemidő-hosszabbítása hosszú távon már nem oldja meg a helyzetet – ráadásul az Antonov-gyár a fegyveres konfliktus sújtotta Ukrajnában működik. Ezért született döntés olyan repülőgépek beszerzéséről, amelyek révén megtartható a honvédség szállítóképessége. Lépéseket tett a tárca a Jak–52-esek kiváltása érdekében, illetve tervezik azoknak az eszközöknek a beszerzését is, amelyek a kisrepülőgépektől a vadászgépekig segítik a pilóták professzionális kiképzését, felkészítését.

– Természetesen helikopterképességre is szükségünk van. Átmenetileg azt a döntést hoztuk, hogy négy Mi–17-es helikoptert újítunk fel. Ezek a nagyjavítás után hét évig el tudják látni feladataikat. Ez nem váltja ki azt a célkitűzést, hogy kellenek új, illetve újszerű forgószárnyas eszközök is – fogalmazott a honvédelmi miniszter. 

A program egyik elemeként szükség van a légvédelmi képességek erősítésére; e részkoncepció megvalósítása a szakmai indokok mellett többek között az olimpiai pályázat miatt is fontos, de szintén kiemelt figyelemmel kezelik a szárazföldi haderőnem fejlesztését. Bizonyos üzemidő-hosszabbítások, nagyjavítások is tolódtak forráshiány és egyéb okok miatt. 

– Szeretnénk e téren áttörést elérni, amennyire a pénzügyi lehetőségek megengedik – jelentette ki a miniszter. 

A kibervédelem területén szintén szükség van bizonyos fejlesztésekre. 

– A Zrínyi 2026 programhoz szorosan illeszkedik, hogy új nemzeti biztonsági stratégiát készítettünk, amely már a kormány előtt van. Mivel az ágazati stratégiákat a nemzeti biztonsági stratégiából kell levezetni, változni fog a katonai stratégia is – mondta a tárcavezető. 


Kiváló kapcsolatok 

A nemzetközi politikai porondon 2017 egyik legfontosabb változása az új amerikai elnök hivatalba lépése lesz. Magazinunk kérdésére dr. Simicskó István azt mondta: mindenképpen bizakodóan tekint a transzatlanti kapcsolatok pozitív változására az új elnök beiktatását követően. 

– A katonai kapcsolatok eddig is kiválóak voltak, évente átlagosan negyven hadgyakorlaton veszünk részt, a legtöbb esetben amerikai katonákkal együttműködve, illetve közös feladatokban. Washingtonban elismerik iraki, afganisztáni és nyugat-balkáni szerepvállalásunkat, nagyra értékelték a honvédség bekapcsolódását a balti légtérvédelembe, illetve a lövészszázad felajánlását is. Mindenképpen arra lehet számítani, hogy a katonai kapcsolatok mellett most a politikai kapcsolatok is felértékelődni, javulni fognak, a katonai együttműködés iránt pedig továbbra is elkötelezettek vagyunk. Ezzel együtt az a cél, hogy megerősítsük az európai védelmet: biztonságunkért nekünk is többet kell tennünk – emelte ki a miniszter. 

Fotó: Dévényi Veronika, Láng Péter és Rácz Tünde