Honvédség
Így
modernizáltuk a hadsereget a NATO-csatlakozás
óta van-e mire büszkének
lennünk?
Átlátszó
2019. 04. 02.
Március
12-én nagyjaink a Parlamentben
ünnepelték NATO csatlakozásunk
húsz
éves évfordulóját.
Megemlékezések születtek,
videó is
készült,
vándorkiállítás
járja az országot. Az elmúlt
húsz év
valóban okot ad az ünneplésre?
Kovács Gyula
nyugállományú katonatiszt
újabb
írása a magyar honvédelemmel
kapcsolatos
meglátásairól, a
rendszerváltástól napjainkig.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99
százaléka!
A rendszerváltás megteremtette a
lehetőségét, hogy a ránk erőltetett
orosz
hadikultúra helyett meghonosítsuk az
önállóvá vált
magyar haderőben a
nyugati hadi kultúrát.
Für Lajosnak azonban nem
állt
szándékában a Varsói
Szerződéstől
(VSZ) örökölt eszközpark
lecserélése
vagy reformterv készítése. Ez a
délszláv válság
kezelésére
hivatkozva maradt el. Elkezdődött a VSZ-ből átvett
120 ezer
fős haderő létszámának
lecsökkentése.
A ciklus végére kialakított,
a körkörös védelmet
szolgáló
honvédelmi dandár koncepciója a
gyakorlatban
nagyot bukott.
A 94-es kormányváltás után
Keleti
György a sorkatonák minisztere lett a reggeli torna
eltörlésével és az alanyi
jogon
járó kimaradás
bevezetésével. 1994.
február 8-án indult a NATO béke
partnerségi
program, szűk NATO kollaboráns csoport hobbija
lett. Az
akkor még a VSZ-rendszerben működő katonai
vezetés
felismerte, hogy a NATO alkalmazási elvek,
vezetési
rendszer bevezetése számukra
egzisztenciális
veszély.
A főcsoportfőnökségek,
csoportfőnökségek,
fegyvernemi főnökségek, szolgálati
ág
főnökségek nehéz tisztjeinek az
új
struktúra bevezetésekor megszűnt a
beosztása.
A 90 ezer főre csökkentett
haderőben a 30 ezres
budapesti vízfej felélte a katonai
kiadások 75
százalékát, a csapatok a
maradék 25
százalékból tengődtek.
A radartelepítést
pedig a Zengőre
1999-es határidővel az állami
környezetvédelmi rendszer
vétózta meg.
Jött az első Orbán-kormány
1998-ban Orbán Viktor a teljesen outsider Szabó
Jánosra bízta a haderő
vezetését.
Szabó János a beiktatási
beszédét
azzal kezdte, hogy mint köztudott, mi, kisgazdák
ellenezzük a NATO csatlakozást. Az 1999-es
csatlakozás után heteken belül megindult
Szerbia
bombázása. A déli határ
biztosításával
járó
tevékenységek felszínre
hozták a haderő
súlyos hiányosságait. 1999.
július
15-én Szabó János
honvédelmi miniszter
elmondta, hogy ez így nem mehet tovább, a sereg
működésképtelen,
mert fejnehéz.
A
változtatás
érdekében
beindult a stratégiai felülvizsgálat.
Ám ennek a reform elgondolásnak szinte semmi
köze
nem volt a NATO 99-es védelmi
kezdeményezéséhez, ami a NATO
alapfunkciójának területén
kívüli
kiterjesztését tartalmazta, megfogalmazta a
haderők
békemissziós képességekre
felkészítésével kapcsolatos
követelményeket. A 45 ezer fős
létszám
elérését tűzték ki,
és a ciklus
végére 23 ezer fő tartozott a központi
szervekhez,
22 ezer pedig a csapatokhoz. Szabó Jánosnak
sikerült
az utolsó működőképes
hadosztályt, a
ceglédit is felszámolnia.
2000-2001 között
a haderőtől
független Nemzetőrség
fejlesztésébe kezdtek.
Simicskó István a 72 Nemzetőr szervezet
dunaújvárosi
küldöttértekezletén
azt ígérte, hogy a 2002-es
választások
sikeres kimenetele esetén a nemzetőrök Kossuth
kardjaikat
gépkarabélyokra cserélhetik.
Szabó
János, de inkább Orbán Viktor
nevéhez
kötődik a Gripen lízingszerződés
megkötése, amely évtizedekre előre
meghatározta, hogy a szárazföldi
csapatok
fejlesztésére egy fillér nem marad.
A Fidesz 2002 január elsejei hatállyal megemelte
a
hivatásosok fizetését 50
százalékkal
úgy, hogy közben a két éves
költségvetés (2001-2002) 2002-re
vonatkozó
katonai kiadások béralapján semmit sem
változtatott. Ennek az lett a
következménye, hogy
Juhász Ferencnek, a szocialisták
miniszterének
kellett módosítania a HM 2002-es
költségvetését, hogy a
hivatásosoknak
szeptembertől bért tudjon adni. Honnét
csoportosíthatott át pénzt? Wachsler
Tamás,
a reformokat kidolgozó fideszes
államtitkár
reformra szánt költségeiből.
A reform azért nem haladt, mert a 2000/2001-es
évet a
kisgazda irányítású HM arra
használta fel, hogy kiherélje a CUBIC csoport
és
Wachsler Tamás által
összeállított
reformjavaslatot, ezek ellenében
érvényesítse az
úgynevezett nemzeti
sajátosságokat. Ez az
álságos fogalom soha
nem jelent mást, mint kibúvási
kísérletet a szövetség
szabvány
előírásai (STANAG)
adaptálása alól.
Folytatódott a hazudozás hagyománya:
2000-ben egy
tüzér üteg úgy vett
részt
éleslövészettel
egybekötött hazai
nemzetközi NATO gyakorlaton, hogy 11 alegységből
szedték össze
állományát, az
eredményes szereplést követő
héten pedig
feloszlatták.
A NATO
gyorsreagálású erők
parancsnoksága közbe
n abban a hitben
volt, hogy alárendeltségében van egy
működőképes magyar tüzér
üteg.
Az első Orbán-kormány idején
hirdették meg
először a kisebb, de ütőképesebb
haderőt
szlogent. A gyakorlatban a
létszámcsökkentést
a kormányzati ciklus alatt
végrehajtották a
csapatok rovására, a valódi
fejlesztéseket
a következő ciklusra tervezték, remélve,
hogy
addigra a finanszírozási feltételek
javulnak. Ez
nem történt meg, a választást
is
elvesztették, és ott maradt a haderő kisebb
létszámmal, csökkent
képességekkel.
Közben romlott a vezetők-vezetettek aránya, torzult
a
rendfokozati piramis, romlott a VSZ rozsdásodó
vasainak
hadra foghatósága.
Ez a körfolyamat újra és újra
lejátszódott napjainkig a következő
kormányok
regnálása alatt,
pártállástól
függetlenül. Ennek következtében
az
egymást követő honvédelmi miniszterek
valójában felszámoló
biztosi
funkciókat teljesítettek.
Lépések a szocialisták
kormányzása
idején
2002-ben Juhász Ferenc első dolga volt a
Nemzetőrségre, a
Fidesz munkásőrségére
vonatkozó OGY
határozatok
hatálytalanítása és ő is
védelmi felülvizsgálatba kezdett. Ennek
eredménye 2003. augusztus 8-án jelent
meg Úton a XXI. század hadserege
felé
címmel, amely felvázolta a Magyar
Honvédségre vonatkozó
reformelképzeléseket a 2003-2013
közötti
intervallumban.
Azt tervezték, hogy évi 100 milliárdot
fognak a
fejlesztésekre költeni. A reform 2004-ben indult
volna, de
már indulása pillanatában elvesztette
minden
realitását, ugyanis nem 100 milliárdos
forrásbővülés, hanem 100
milliárdos
csökkenés következett be 2005-re.
A reformterv egyébként is ezer sebből
vérzett.
Hibás volt maga a könnyű
lövész
koncepció. Kiderült, hogy az a NATO-ban nem
olcsó
lövészt jelent, hanem különleges
erőt, aki a
műveleti területen berúgja az
ajtót és
ha baj van, ő jön ki utoljára, vagyis a
könnyű
lövészek szenvedik a legnagyobb
veszteségeket. Komplementer fejlesztés
címén, fegyvernemeket
(tüzérség,
harckocsizók) számoltak fel, ezzel
megszüntették a haderő összfegyvernemi
képességét.
A NATO 2002-es prágai
csúcsértekezletén a
miniszterelnök nem
létező, vagy nem igényelt
képességeket
ajánlott fel, például
víztisztítást,
hídépítőket,
katonai rendészeket, stb. Az afganisztáni NATO
erőkbe
páncélozatlan terepjárókban
küldték ki katonáinkat. A 2002-es
elvesztett
választások után a Fidesz a
saját maga
által előkészített radar
telepítési
projektet a polgári köreiből alakult
zöldnek
álcázott tüntetés
végrehajtókkal kezdte támadni, a
Juhász
Ferenc vezette minisztérium képtelen volt a
tiltakozásokat kezelni és a Zengőre radart
telepíteni.
A 2006-os
választások után
Szekeres Imre kötelességszerűen
elkészítette
az újabb 10 éves reformtervet. Szekeres Imre
bár
próbálkozott a radar Zengő helyett Tubesre
való
telepítésével, de ezen
kívül
gyakorlatilag semmit nem tett, csak kommunikált.
Ismét a Fidesz kezében a gyeplő
A Fidesz 2010-es győzelme után Hende Csaba
minisztersége
alatt a Fidesz 2012-re 42 százalékkal
csökkentette HM
költségvetését,
és ezt szinten is tartotta 2016-ig. A honvédelmi
törvény
módosításával
kivették a parlament
hatásköréből a
hosszú távú haderő
fejlesztési terv OGY
határozatba foglalásának
lehetőségét. A katonai
költségvetésen
belül 4 százalékra
csökkentették a
fejlesztésre fordítható
összeg
arányát.
A haderő fejlesztési tervet
titkosították,
még a honvédelmi és
rendészeti
bizottság ellenzéki tagjai sem
ismerhették meg.
Elfogytak a szállító repülők,
a helikopterek.
A működőképes
tüzérségi lövegek,
harckocsik egy kezünkön
megszámolhatók. A
csapatok békehiánya meghaladta a 7 ezer főt,
ezzel a
csapatok, vagyis a végrehajtók
létszáma
mintegy 7 ezer főre csökkent. A központi szervek
létszáma viszont elérte a 14 ezer főt,
továbbá a HM
büdzséjét terhelik a kb.
7 ezer főt kitevő HM tulajdonú zrt.-k, kht.-k.
A hadiipar felélesztésére 2010-ben
meghirdetett
Hadik-tervből 2018 végéig semmi sem
valósult meg.
A tartalékosoknak három
változatát is
létrehozták. Az 1 590 fő védelmi
tartalékos
tulajdonképpen a katonai objektumokat őrzi, más
célra alkalmatlan. A korkedvezményes
nyugdíjat
visszamenőleges törvénykezéssel
járadékra változtatták,
SZJA
kötelessé tették, ezzel a volt
nyugállományú katonák
kéthavi
nyugdíját vonták el.
Kivételt akkor tettek,
ha az érintett önként
jelentkezett műveleti
tartalékosnak. A 3 780 fős műveleti
tartalékosokból 3 265 fő volt 45 év
feletti. Az
ily módon zsarolható csoportnak nincs
utánpótlása, 2026-ra rájuk,
mint
tartalékosokra már nem lehet
számítani.
A radar végül Medinára került,
potom 500
méterrel alacsonyabbra mintha a Zengőn lenne. Így
a radar
lefedettségi területe 10
százaléka annak,
amit egy zengői radar produkálna.
A haderő a feszítő bérhiányok
ellenére
eltengődött valahogy 2015 szeptemberéig, amikor
újabb embert próbáló
feladat jött:
kerítésépítés a
déli
határon és részvétel annak
őrzésében. Hende Csaba bele is bukott a
feladatba, ő 3
500 főt volt képes a határra
vezényelni.
Simicskó István, az
új miniszter azzal szerzett piros pontokat a
miniszterelnöknél, hogy ő képes volt a
létszámot 6 ezerre feltornászni. Ekkor
már
ment a határra a laktanyai szakácsnő
és a
légierő zenekara is. Kiderült, hogy a
végrehajtó
állománynál 2016 első
félévében három
munkanapból kettő 12
órás munkaidővel volt elszámolva. A
katonák
túlterhelését a
közvélemény
számára is
nyilvánvalóvá tette a
hortobágyi tűzszerész baleset.
Putyin krími
akciójának
következményei
2014-ben Putyin annektálta a Krímet,
lázadást szított több orosz
többségű kelet-ukrajnai körzetben. Az
orosz erők 6
zászlóalj harccsoporttal,
szétverték az
ukránok légi
mozgékonyságú
hadosztályát, így Luhanszk
és Donyeck
megyét kivonták az ukrán
fennhatóság
alól. A NATO először a walesi, majd 2016-ban a
varsói csúcson reagált: a
védelmi
képességek
növelését tűzték ki
célul, azzal, hogy a tagállamok
növeljék
védelmi kiadásaikat a GDP 2
százalékára 2026-ra.
A Honvédelmi Minisztérium 2017. január
1-jei
kezdettel elindította a Zrínyi 2026
honvédelmi
és haderő fejlesztési programot. Majd
miután
Donald Trump, amerikai elnök további
gyorsítást szorgalmazott, Magyarország
belement,
hogy 2024-re teljesíti a GDP 2
százalékos
követelményt.
Hét szűk esztendő után megindult a
honvédelmi
büdzsé soha nem látott
mértékű
növekedése:
Év
Költségvetés (milliárd) A GDP
százalékában
Évközi
átcsoportosítás
2016
298,5 0,92 +41
2017
353,7 0,95 +184
2018
427,3 1,06 +143
2019
512,8 1,17
2024-re
az éves
védelmi kiadások ezer
milliárd felett lesznek, és a
továbbiakban meg is
tartják ezt a szintet. Ez 2026-ig mintegy 5 ezer
milliárd
növekményt jelent, ami lehetővé
tenné a
magyar honvédség 1990 óta elmaradt
átfegyverzését a legmodernebb NATO
kompatibilis
eszközökre, létre lehetne hozni belőle egy
10-12 ezer
fős szárazföldi hadosztályt, egy 3-5
ezer fős
légi-légvédelmi dandárt, a
3-5 ezer fős
vezető szervekkel és
háttérintézményeikkel
együtt. Ha ez
sikerülne 2026-ig, utána el lehetne tervezni, hogy
a profi
haderő milyen fluktuáció mellett termeli ki profi
tartalékát.
A Zrínyi 2026-ból csak annyi ismerhető meg, hogy
2026-ra
legyen a honvédségnek egy könnyű, egy
közepes,
és egy nehéz dandárja. Ez
simán
beleférne egy 12 ezer fős hadosztályba.
Érthetetlen, hogy miért kellett a magyar
honvédség részletes
bontású
létszámáról
szóló 2018-as OGY
határozatban az aktív komponens
létszámát a meglévő 20-22
ezer helyett 37
650 főre növelni 2026-ig.
Az elkölthető pénz a következő 6-7
évben arra
nem elég, hogy majd 40 ezer főnek biztosítsunk
modern
fegyvereket. A munkaerő piac beszűkülése is arra
utal, hogy
már az is nagy bravúr lenne, ha a jelenlegi
létszámot tartani tudnánk.
A másik felfoghatatlan törekvés a
tartalékos
állomány 20 ezer főre duzzasztása,
ennek
zömét az önkéntes
területvédelmi
tartalékosok képeznék. Ennek a
kategóriának a létszám
növekedési üteme alapján
reménytelennek
látszik 2026-ra a 20 ezer fős létszám
feltöltése. Ráadásul ezeknek
a
tartalékosoknak a kiképzettsége
mindenféle
alkalmazáshoz elégtelen, és
tisztázatlan az
együttműködésük a haderő
aktív
komponensével.
A Fidesz a 2000-es Nemzetőr koncepció pimpós
borát
akarja új palackba
tölteni Önkéntes
Területvédelmi
Tartalékos címkével.
A Zrínyi 2026 program harmadik évét
éljük. A 2017-ben betervezett 365
milliárdhoz
év közben még
átcsoportosítottak 184
milliárdot. A beszerzésekre betervezett 54
milliárdot 133 milliárdra
növelték. El tudtak
költeni 59 milliárdot, vagyis a
rendelkezésre
álló összeg 44,4
százalékát
tudták felhasználni.
Kérdés, hogy ha tudom, hogy 2017 a
Zrínyi 2026
kezdési éve, miért nem eleve 549
milliárdot
tervezek, miért év közben kell
átcsoportosítani egy nagyobb összeget?
És ha
már ez történt, akkor miért
nem tudom
elkölteni a teljes rendelkezésre
álló
pénzt. Csak nem azért, mert nincs
beszerzési
ütemtervem? 2018-ban is megnövelték a
tervezett 427
milliárdot további 143 milliárddal.
Érdeklődéssel várom a
költségvetés 2018 évi
zárszámadását, amikor
kiderül, hogy mi
lett a sorsa a rendelkezésre álló 570
milliárdnak.
Ész nélküli
költekezés
2017 érzékelhető fejlesztések
nélkül
telt el, 2018 viszont a Black Friday éve volt a
HM-nél.
Szinte számolatlanul szereztek be fegyvereket és
fegyvernek látszó tárgyakat.
A használt utasszállító
gépeket
és a luxus kategóriájú
kisgépeket a
fegyvernek láttatni kívánt
tárgy
kategóriába sorolom, katonai
képességnövekedés nem
várható
tőlük.
A
tényleges
fegyverbeszerzésekkel
kapcsolatban (helikopterek, harckocsik,
tüzérségi
lövegek) aggályos, hogy
rendszerszemléletű-e a
beszerzésük, hogy egy részük
csak 2028-ra
érkezik be, vagyis már most látszik,
hogy
csúszik a 2026-os határidő.
Az
elmúlt 20-30
év a nemzeti sajátosságok
hangoztatásával telt, meg a keleti és
nyugati hadi
kultúra szimbiózisáról
szólt, vagyis
a NATO elvek alóli
kibúvásról. Most
alávetésről, mentorálási
igényről
beszélt Takács Attila
dandártábornok, a
szárazföldi haderőnem szemlélője a
Bundeswehr
és a magyar honvédség
együttműködésének
aláírásakor: Ezekre az
eszközökre
való felkészítés legjobb
helyen
Németországban van, a német
szárazföldi haderők
kötelékében. Mi nem
csak új fegyverrendszert vásároltunk,
hanem egy
új doktrínát,
megvásároltuk a
jövőnket, a jövő haderejét és
ehhez nagyon
komoly filozófiaváltásra van
szükség.
Ahhoz, hogy valóban megtörténjen a
filozófiaváltás a magyar
szárazföldi
haderőben, nagyon fontos, hogy a német haderő
támogatását bírjuk.
Einstein szerint az
őrültség nem
más, mint ugyanazt tenni újra és
újra
és várni, hogy az eredmény
más legyen. 30
éve tesszük ugyanazt újra és
újra,
és ha nem változtatunk a
viselkedésünkön, akkor az
eszméletlen
forrásbővülés ellenére is
garantált a
bukás.
A Zrínyi 2026-ot
veszélyeztető egyik
tényező tehát saját szellemi
alkalmatlanságunk. Ezt minősítsük
gondatlan
veszélyeztetésnek. Emellett a
korrupció és
az eltitkolt politikai indíttatású
érdekérvényesítések
is hatalmas
károkat okozhatnak a reformfolyamatban.
Még egy tényező akadályozhatja a
térség meghatározó
haderejévé
válást. A Krauss-Maffei Wegmann GmbH &
Co. KG
főmérnöke forgat valami kis alkatrészt a
kezében, és azon meditál, ha ezt
beépítjük a magyaroknak szánt
Leopárd
harckocsiba, az mennyi idő múlva jelenik meg Putyin Armata
tankjaiban? Nem kockáztatunk, nem
építjük be!
Amit eddig leírtam, arra
lehet mondani, hogy
ez nem lehet igaz, a szerző elfogult. Pedig sajnos igen.
Vegyünk
erre egy példát a
szakmámból, a
tüzérségtől. Idén
márciusban egy
többnemzetiségű
tüzérségi
éleslövészettel
egybekötött gyakorlatot
rendeztek Németországban. A magyar
honvédség tatai lövész
dandárának a tüzér
osztályából
jelölték ki a
résztvevőket. A tüzérosztály
állománytábla szerint 12
löveges. Ám
az osztály megalakulása óta 4-5
löveget tud
csak kiállítani, mert ennyi
üzemképes,
ennyihez van kezelő állomány.
Erre a gyakorlatra is négy löveg volt az
utazó
keret. A lövegek D 20-as ágyútarackok
voltak, amit a
Szovjetunióban 1950-ben kezdtek rendszeresíteni.
Magyarországra pedig az 1970-es évek
elején
hozták ezeket Ural típusú
vontatóikkal
együtt. Azóta ezek a lövegek
semmiféle
korszerűsítésen nem estek át. A
partnerek ezen a
gyakorlaton csupa olyan eszközzel jelentek meg, amelyet az
ezredforduló után gyártottak. Ez
olyan, mintha az
olvasót arra
kényszerítenék, hogy a 21.
században Sokol rádiót hallgasson
és fekete
fehér TV-n nézhessen legfeljebb két
csatornát.
Kovács Gyula nyugállományú
katonatiszt
Címlapfotó: mOrbán
Viktor
miniszterelnök
és Benkő Tibor honvédelmi miniszter
katonák
között a Varsó Wesola
kerületében
rendezett ünnepségen, aelyet
abból az
alkalomból rendeztek, hogy Magyarország,
Lengyelország és Csehország
húsz,
Szlovákia pedig tizenöt éve csatlakozott
a
NATO-hoz.
Kezdő
lapra