A SIGINT és az elektronikai hadviselés kapcsolata.

Amikor kémrepülőgépekkel kapcsolatos cikkeket olvasunk, egyre több alkalommal találhatjuk szembe magunkat olyan fogalmakkal, mint SIGINT, ELINT, COMINT vagy elektronikai hadviselés. Ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk ezekről a fogalmakról, elsőként érdemes a gyűjtőfogalmakkal kezdeni. Az angol terminológiából átvett SIGINT kettő területből tevődik össze, ezek a COMINT, azaz a rádiófelderítés és az ELINT, azaz a rádiótechnikai felderítés (Magyarországon meghonosodott rővídítés RTF) . Sok esetben megfigyelhető, hogy a SIGINT elnevezést használják olyan esetekben is, amikor egyszerűen csak annak egyik részterületéről van szó. Az elektronikai hadviselés három eleme közül (elektronikai támogató tevékenység, elektronikai ellentevékenység, elektronikai védelem) az elektronikai támogató tevékenység az, amit sok esetben összetévesztenek a SIGINT-tel.

Mindkét tevékenység - az elektronikai támogató tevékenység és a SIGINT is - az elektromágneses spektrum szemben álló fél által történő felhasználását figyeli. Mivel mindkét tevékenység ugyanazon elektromágneses spektrumot figyelve és elemezve jut információhoz, eszköz- rendszerük sok esetben azonos vagy hasonló paraméterekkel bíró rendszer is lehet. Az elektronikai támogató tevékenység által szolgáltatott harci információt elektronikai ellentevékenységhez, tüzérségi tűz kiváltásához vagy légicsapás tervezése során használják fel, a megszerzést követően viszonylag rövid idő alatt. A SIGINT tevékenység által szolgáltatott információkat a parancsnoki döntéstámogatás folyamatába építik be.

A SIGINT kevésbé ismert területe az ELINT, mint rádiótechnikai felderítés a radarok elterjedésével alakult ki. Célja, hogy a szemben álló fél radarjairól, rádiólokációs eszközeiről (helyzet, működés, stb.) passzív eszközökkel információt szerezzünk. Első alkalmazására a németeknél került sor a II. világháború során, amikor az angol bombázók radarjai kisugárzásának érzékelésére alkalmas eszközöket helyeztek el a tengeralattjáróikon. A legelső SIGINT eszközként számon tartott rádiótechnikai eszközök a különböző frekvenciatartományban üzemelő „KORFU” és „NAXOS” elnevezésű berendezések voltak. Fontos, hogy ezen eszközök elsődlegesen önvédelmi célt szolgáltak - hasonlóan a jelenleg az MH rendszerében meglévő JAS- 39 Gripen elektronikai hadviselési rendszeréhez -, feladatuk volt az adott technikai eszközt ért besugárzásról tájékoztatni a pilótát vagy tengeralattjáró parancsnokát a támadás hatékony elhárítása érdekében. Repülőgépek esetében ebben az időszakban kitérő manőverekről beszélhetünk, míg a tengeralattjárók esetében például a mélyebbre merülés jelentette a megoldást.

Fontos az, hogy különbséget tegyünk az elektronikai támogatási képességet saját önvédelem miatt alkalmazó vagy a kimondottan ELINT vagy SIGINT célra kialakított eszközök, platformok között. A JAS-39 Gripen önvédelmi célú elektronikai hadviselési rendszere minden irányból képes a kisugárzások vételére a repülőgép környezetében. A rendszerben tárolt adatokkal összehasonlítva beazonosítja, hogy milyen típusú kisugárzó eszközről (radar, repülőgép, stb.) van szó, és ezt az információt egy kijelzőn keresztül továbbítja a pilóta részére. Természetesen erre csak akkor képes, amennyiben az adott kisugárzással azonos paraméterű alapadat elérhető a repülőgép elektronikai hadviselési rendszerében. Az azonosított kisugárzó eszköz típusa alapján kerülnek alkalmazásra az ellentevékenység lehetséges fajtái a szükséges mértékben. Az előző fejezetben már említett kitérő manőver kiegészülhet például infratöltetek, dipólok szórásával, zavarás alkalmazásával vagy ezek kombinációjával. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a JAS-39 Gripen elektronikai hadviselési rendszere elektronikai támogatási feladatot végez, így szolgáltatva adatokat az elektronikai ellentevékenységhez. Azonban a rendszer által megszerzett adatok később ELINT célokra is felhasználhatóak. Véleményem szerint ettől azon­ban még nem vált a köztudatban is ismert ELINT repülőgéppé.

Az elektronikai harcrend kialakítása

A különböző műveletekben a SIGINT tevékenység egyik legfontosabb produktuma a szemben álló félre vonatkozó elektronikai harcrend (a továbbiakban a NATO-ban alkalmazott megnevezéssel EOB). Az EOB fontossága abban rejlik, hogy a kommunikációs és nem kommunikációs kisugárzó eszközök jellemző paramétereit tartalmazza, így például a kisugárzó eszköz típusát, rendeltetését (pl. meteorológiai lokátor, navigációs lokátor, fegyverrendszerhez kapcsolódó lokátor, stb.), működési jellemzőit (pl. moduláció, frekvencia, impulzus ismétlődési frekvencia, impulzus hossz, stb.). Ezen adatok ismeretében következtethetünk a szemben álló fél képességére, várható tevékenységére.

Egy jól kidolgozott EOB minden részletet tartalmaz az ismert elektronikai kisugárzó eszközökről a felelősségi területen belül, a saját és szövetséges, a szemben álló valamint a semleges erők vonatkozásában. A jelenlegi technikai fejlettség miatt egy részletesen kidolgozott EOB rendkívül bonyolult ábrát jelent. Az EOB alapját az adott felelősségi területre vonatkozó adatbázisok szolgáltatják. Ez lehet a NATO kisugárzó eszközök adatbázisa (NEDB) vagy a területről rendelkezésünkre álló saját adatbázis (SIGINT forrás). A pontosítások elvégzése a feladatban résztvevő más nemzetek által történő adatszolgáltatás vagy az előző fejezetben említett tevékenységekre kifejlesztett (pl. SIGINT hajókkal, repülőkkel, stb.) vagy arra alkalmas (pl. JAS-39 Gripen EHV rendszere) eszközökkel történhet. A jelentés végleges formája lehet írásos formátum, powerpoint bemutató vagy térképalapú megjelenítés.

Az EOB frissítésének egyik lehetséges módjára egy nem túl régen lejátszódott esemény szolgáltatja a példát. A szíriai légvédelem 2012. június 24-én lelőtt egy, a török légierőhöz tartozó fegyvertelen F-4E típusú repülőgépet. Törökország álláspontja szerint a repülőgép véletlenül lépett be a szíriai légtérbe, és azonnal elhagyta azt a török légi irányítástól kapott figyelmeztetést követően. A repülőgép a LOROP rendszert hordozta, amely nagy távolságról és nagy magasságban is képes jó minőségű képek készítésére. Emiatt a szakértők - figyelembe véve a repülés profilját is - sokkal valószínűbbnek tartanak egy alacsony magasasságon végrehajtott felderítő repülést, egy ELINT információgyűjtést, mint a török hivatalos bejelentésben szereplő kiképzési repülést. A repülés célja a szíriai légvédelem tesztelése lehetett, mellyel kritikus információk kiadására késztették őket a radar és tűzvezető rendszerek aktivizálásával.

A különböző forrásokból származó információk alapján pontosított EOB-t az arra jogosult szervezetek között osztják meg az elektromágneses spektrumban történő hatékony együttműködés érdekében.

A teljes cikkben bemutatásra kerültek olyan események melyek során SIGINT, COMINT vagy ELINT képességgel bíró repülőgépeket is alkalmaztak a szemben álló fél képességeinek felmérése érdekében illetve néhány, jelenleg is alkalmazott típus. A példákból látható, hogy ezen képességnek most is nagy fontosságot tulajdonítanak és ez várhatóan a jövőben is így marad. Az is lényeges azonban, hogy az ELINT-ről már nemcsak szárazföldi vagy légi eszközökkel kapcsolatban beszélhetünk, hanem jelen van például már az űrben is. A kínai Shijian-6 2010. októberi indításakor bejelentették, hogy a műhold feladatai között szerepel többek között az ELINT technológia tesztje is, azonban a megfigyelők azt gyanították a műhold pályája alapján, hogy a feladat nemcsak a tesztelés, hanem a valós végrehajtás volt.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a SIGINT a továbbiakban is fontos alkotóeleme lesz a felderítési módoknak. Emiatt az ilyen képességgel bíró repülőgépek és egyéb platformok fejlő­désének vizsgálata és figyelemmel kísérése fontos még akkor is, ha a Magyar Honvédség jelenleg csak alig rendelkezik ilyen technikával.